A HouseEurope! Európai polgári kezdeményezés olyan ösztönzők bevezetését szorgalmazza, amelyek Európa-szerte irányadó és bevett eljárássá teszik a meglévő épületek felújítását és átalakítását. Ez fel fogja lendíteni a felújítási piacot, és felértékeli a már meglévő épületeket. Célunk, hogy megőrizzük az otthonokat és a közösségeket, méltányosabbá tegyük az építőipart és a helyi vállalkozásokat részesítsük előnyben, energiát és erőforrást takarítsunk meg, valamint megóvjuk emlékeinket és történeteinket. Hiszen az épületbontás ma már épp úgy elavult, mint az élelmiszer-pazarlás, az állatkísérletek, a „fast fashion” vagy az egyszer használatos műanyagok.
E célkitűzések elérése érdekében követeljük a meglévő épületek újrafelhasználásához való jogot. Ez három fő pilléren alapul: I. a felújítási munkálatokra és az újrafelhasznált anyagokra vonatkozó adókedvezmények, II. tisztességes szabályok a meglévő épületekben rejlő lehetőségek és kockázatok értékelésére, valamint III. a meglévő épületek beágyazott szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó új értékek.
A KEZDEMÉNYEZÉST IDE KATTINTVA LEHET ALÁÍRNI, EZZEL TÁMOGATVA ANNAK CÉLKITŰZÉSEIT.
HouseEurope! Elsőbbséget a felújításnak
Manapság az épületeket inkább tekintik befektetésnek, mint emberek lakóhelyének. Pénzügyi spekulációk miatt több millió négyzetméternyi potenciális lakótér áll üresen és romos állapotban, amíg lebontják és valami újat építenek a helyébe: így válnak a rendeltetésüket betöltő családi otthonokból elhagyatott ipari zónák és irodahelyiségek. Az ingatlanspekulánsok szemében minden épület megérett a lebontásra!
2050-re mintegy 2 milliárd négyzetméternyi meglévő épületet fogunk lebontani Európában. Ez a német épületállomány felének felel meg, és meghaladja Párizs vagy Berlin épületállományának egészét. A már meglévő épületek helyére pedig több milliárd négyzetméternyi újat fogunk építeni. Ez a gyakorlat társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális problémákat vet fel, mivel a bontás következtében otthonok, munkahelyek, energia és történelmi emlékek mennek veszendőbe.
A spekuláció problémája
A jelenlegi rendszer az épületbontást és új épületek építését támogató szabályozáson és ösztönzőkön alapul. A meglévő épületeket felső kategóriás fejlesztések váltják fel, ahol az emberek jóléte helyett a profit az első. A spekuláció és az ingatlanfejlesztés, valamint a közösségek és az ökoszisztémák szükségletei közötti kapcsolat azonban összetett.
Bár a fejlődés alapvető fontosságú társadalmunk számára, ugyanilyen fontos annak biztosítása, hogy az ne a meglévő közösségek, a helyi gazdaságok, a bolygónk ökoszisztémája és a történelem rovására menjen végbe. Ezért igyekszünk rávilágítani a spekulatív ingatlanfejlesztésnek az épületbontások hátterében meghúzódó káros gyakorlataira, amelyek mindannyiunkra hatással vannak.
Az építőipari válság
Az építőipar jelentős hatást gyakorol életünkre, ezért minél előbb a közbeszéd tárgyává kell tennünk. Ez az EU egyik legjövedelmezőbb és leginkább létfontosságú piaca, ugyanakkor a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafogyasztás egyik legfőbb felelőse is. Az Európai Bizottság szerint az épületek felelősek az EU szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 36%-áért és a teljes energiafogyasztás 40%-áért, és 2021-ben az energiával kapcsolatos uniós kibocsátások 35%-a származott az építőiparból.
Emellett az EU teljes hulladékának több mint 35%-át ez az ágazat termeli, vagyis jelentős környezeti lábnyomot tudhat magáénak. Mindezek ellenére fenntartjuk azt a rendszert, amelyben olcsóbb újat vásárolni, mint karbantartani a régit. Ebben a rendszerben, amely a pénzügyi nyereséget részesíti előnyben az emberek és a bolygó jólétével szemben, a felújítás és az átalakítás háttérbe szorultak az épületbontás és az új épületek építésének javára.
Ez a múltban – amikor az erőforrások végtelennek tűntek, és olcsóbb, gyorsabb és könnyebb volt újat építeni, mint a meglévőt karbantartani – talán járható út volt. A jelenlegi anyag- és energiahiány azonban azt mutatja, hogy ez a rendszer már nem működik. Ezért az építőiparnak kulcsszerepe van a társadalmi és ökológiai átalakulásban, és valamennyi érintett félnek – az ingatlanágazattól az építészeken át az építőiparig – fel kell ismernie az épületbontás kockázatait és a felújításban rejlő lehetőségeket.
Az épületkorszerűsítési piac
A köz- és magánépületek felújítása hatalmas lehetőségeket rejt magában. Az uniós tagállamok célul tűzték, hogy 2050-ig korszerűsítik meglévő épületeiket. Ez a vállalás így fordítható le számokra: jelenleg az európai épületállománynak csupán a 25%-a esett át felújításon, ami azt jelenti, hogy a munkálatok 75%-a még várat magára. A jelenlegi évi 1%-os felújítási rátával háromszor annyi ideig tartana tehát az elfogadott célok elérése, mint amit kitűztünk. Ezért nézzünk szembe a valósággal: céljaink eléréséhez meg kell háromszoroznunk az épületfelújítások ütemét!
Ehhez fel kell ismernünk a meglévő épületek értékét, és prioritásként kell kezelnünk azok korszerűsítését. A felújítás nagyszerű megoldást kínál a megfizethető lakóterek biztosítására, a kis- és középvállalkozások támogatására, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, valamint az emlékek és a közösségek megőrzésére egyaránt. Hogyan tudunk tehát érdemi változásokat elérni? Az
EU képes rá, hogy a HouseEurope! kezdeményezés célkitűzéseinek megvalósításával változást érjen el. E célok a következők:
➔ A meglévő épületek megőrzése: szorgalmazni kell az épületek megóvását, felújítását és adaptív újrafelhasználását az erőforrások megőrzése, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, valamint a kulturális és történelmi folytonosság fenntartása érdekében.
➔ Gazdasági ösztönzők bevezetése: olyan intézkedéseket kell javasolni, mint az adóösztönzők és a szabványok harmonizálása annak érdekében, hogy a felújítás vonzóbbá és gazdaságilag életképesebbé váljon, mint a bontás.
➔ Az összevont energiafelhasználás értékelése: hangsúlyozni kell az épületekbe már befektetett energia beszámításának fontosságát, hogy a múltbeli környezeti hatások figyelembevétele a jövőbeli fenntarthatóságot szolgálja.
➔ Megfizethető lakhatási lehetőségek teremtése: ki kell aknázni a meglévő épületek költségelőnyeit megfizethető lakóterek kialakítása, a dzsentrifikáció mérséklése és annak megelőzése érdekében, hogy teljes közösségek elhagyják lakóhelyüket.
➔ Az építőipari ágazat átalakítása: törekednünk kell arra, hogy az iparágban az anyagigényről áttevődjön a hangsúly a munkaerőigényre, munkahelyeket teremtve és fellendítve a helyi vállalkozásokat Európa-szerte.
➔ Az uniós szakpolitikákkal való összehangolás: a meglévő nemzeti és uniós jogszabályokra kell alapozni a felújítás és az átalakítás előmozdítása, valamint a társadalmi, gazdasági és ökológiai fenntarthatóság fokozása érdekében.
➔ Az éghajlat-politikai célok elérése: ösztönözni kell a meglévő épületek felújítását és átalakítását, hozzájárulva az EU azon célkitűzéséhez, hogy 2050-ig dekarbonizálja az épületállományt.
A KEZDEMÉNYEZÉST IDE KATTINTVA LEHET ALÁÍRNI, EZZEL TÁMOGATVA ANNAK CÉLKITŰZÉSEIT.
